A Mészáros Károly Városi Könyvtár a 81. ünnepi könyvhét alkalmából rendezett író-olvasó találkozó vendégeként köszönthette Bakó Endre újságíró, irodalomtörténészt, aki pályafutása kezdetén a hajdúnánási gimnáziumban is tanított. Most Hajdú-Bihar megye irodalmi hagyományairól beszélgetett Erdei Sándor újságíróval.

Bakó Endre cikkeivel, kritikáival évtizedek óta találkozhatunk a Hajdú-Bihari Napló és az Alföld című folyóirat hasábjain. Többen Hajdú-Bihar megye legnagyobb helytörténészének mondják, hiszen ő az, aki legtöbbet tud a megye irodalmi hagyományairól, a megyében folyó irodalmi életről. A 14 könyves író, most két legfrissebb kötetéről mesélt.

Elsőként a 2008-ban megjelent "Rejtett vízjelek" című antológiáját mutatta be, amelyben Hajdú-Bihar megyéhez köthető írók-költők életéről, munkásságáról készített irodalmi tanulmányaiból, cikkeiből állított össze egy válogatást. Hét fejezetbe, összesen 31 írást válogatott be.

Debrecen - ahogyan napjainkban - régen is kiemelt szerepet játszott a magyar kultúra formálásában. Ha a magyar irodalomnak elképzelnénk egy topográfiáját, mely az alkotók lakhelyeit, előfordulási helyeit mutatná, akkor Budapest után Debrecen a második legjobb kiemelkedési pont lenne. - utalt Bán Imre egyetemi professzor egyik tanulmányára. A Református Kollégium alapításától ontja az írókat, költőket, tudósokat, értelmiségieket. De az intézményi hálózat is vonzotta az értelmiséget. A Debrecenhez köthető híres és kevésbé elismert írók munkásságáról, egymáshoz és a cívisvároshoz fűződő viszonyokról esett szó a beszélgetés során. Olyan kérdésekre kerestünk választ, hogy vajon miért nem vált Ady méretű költővé Oláh Gábor, Tóth Árpád vagy akár Nadányi Zoltán? Szó esett Oláh Gábor író, költő hányattatott életéről, Gulyás Pálhoz fűződő barátságáról. Érintettük az urbánus vita kérdését is.

A "Nadányi Zoltán világa" természetesen a kevésbé ismert és elismert költőről, Nadányiról értekezik, aki az író személyes kedvence. A bihari trubadúrnak is szólított költő, bár megélte mindkét világháborút zsidó felesége oldalán, verseiben mégis egyedül a női nemnek és a szerelem édes érzésének hódol. "Egyszerűen nem tartotta a fontos és érdekes témának a mindennapi élet versbe foglalását." - érvelt a szerző. Műveit megzenésítették, sanzonjait olyan hírességek szólaltatták meg, mint Karády Katalin vagy Psota Irén. A beszélgetés során előkerültek a versgyűjtemények, néhány kiemelkedő verset el is szavaltak a közönség örömére.

A délután fontos tanulságaként szűrhettük le, bizony nem mindenkinek a legismertebb, legjobban felkapott költők a kedvencei, hiszen igazi értékekre bukkanhatnak mindazok, akik nem restek kutatni, és szívesen elmerülnek irodalmunk rejtett kincsinek tanulmányozásában.

A találkozó végén a volt tanítványok gratuláltak a szerzőnek és megköszönték a tanulságos előadást, az irodalombarátoknak pedig lehetősége nyílt megvásárolni a bemutatott köteteket.

Mosolygó Marietta