Kézműves foglalkozás
2011.03.23. 11:56
Farsanghoz kapcsolódóan álarc készítés.
A farsang a vízkereszttől (január 6.) hamvazószerdáig, a nagyböjt kezdetéig tartó időszak elnevezése, amelyet hagyományosan a vidám lakomák, bálok, mulatságok, népünnepélyek jellemeznek. A farsang jellegzetessége, hogy a keresztény liturgikus naptárban nem kötődik hozzá jelentős vallási ünnep, alapvetően a gazdag néphagyományokra épül. A farsang csúcspontja a karnevál, hagyományos magyar nevén „a farsang farka”. Ez a farsangvasárnaptól húshagyókeddig tartó utolsó három nap, ami nagy mulatságok közepette, valójában télbúcsúztató is. Magyarországon a farsang legnevezetesebb eseménye, a mohácsi busójárás. A farsang elnevezése és a legrégebbi szokásadatok középkori német polgári hatásra vallanak, de vannak az Anjouk és Mátyás király udvarából itáliai hatásra utaló adatok is.
A farsang a párválasztás időszaka volt és egyben fontos „esküvői szezon”, mivel a húsvéti böjt időszakában már tilos volt esküvőt tartani. Erre utal az ünnepnapok elnevezése is (pl.: első menyegzős vasárnap = vízkereszt utáni első vasárnap, vővasárnap = farsangvasárnap az ifjú férj az após kontójára fogyasztott, stb.). A falvakban a legények szervezték a bálokat. A lányok rokonaik közvetítésével bokrétát adtak a kiszemelt legényeknek, akik a farsang végén nyilvános színvallásként a kalapjukra tűzték a bokrétát. A báli szezon és táncmulatság lényege az eljegyzés volt. Azért írunk ilyen bőven a farsangról, mert a kézműves foglalkozáson beszélgetünk az eredetéről, valamint a hazai és a külföldi népszokásokról. Farsangi mondókákat olvastunk közösen, illetve megismertettük a gyerekekkel a néprajzi lexikont, amelyből szócikket olvastak a farsangról. Nagyon sok iskolai csoport látogatott el a városi könyvtárba, ahol az előre elkészített gipsz álarcokat festették ki a gyerekek, de más technikákat is megtanultak a foglalkozáson.
2011. január 28. délelőtt
|