A mese a hagyományos megfogalmazások szerint olyan tanulságos történet, melyben a jó rendszerint elnyeri méltó jutalmát, a gonosz pedig meglakol. Olyan népi figurák szerepelnek benne, mint tündérek, koboldok, manók, szörnyek, óriások, beszélő állatok és gyakran varázslatok is. A mese ezen klasszikus formájában sokkal inkább az "egyszer volt, hol nem volt, az Óperenciás-tengeren is túl" fiktív világában játszódik, mint valódi helyszíneken vagy időben.

Cselekményei

Csodás, valószerűtlen elemekkel átszőtt általában fiktív térben és időben lejátszódó eseményeket ábrázol, a csoda természetes benne. A reális világot képviselő szereplők többnyire csak típusok (legkisebb fiú, öreg király, özvegyasszony, okos lány). Ők legtöbbször képzeletbeli hősökkel (sárkányokkal, óriásokkal, boszorkányokkal) viaskodnak. Az események is valószerűtlenek, de egy sajátos, mesei logikán belül maradva az egyik esemény már lehetőbbé teszi a másikat. A szereplők élesen elkülönülnek jókra és rosszakra, a végkifejletben mindig diadalt arat a jó, a rossz pedig elnyeri méltó büntetését. Hagyományos mesének tekinthető tehát minden olyan fejlemény, amely a károkozástól vagy hiánytól különféle közbeeső funkciókon keresztül a házasságig, meggazdagodásig vagy más megoldás értékű funkcióig vezet.

Azokban a kultúrákban, ahol a boszorkányokat és démonokat valóságosnak tekintik, a mese és legenda határai elmosódhatnak, mivel ekkor a mesét a mesemondó és a hallgató is úgy tekinti, mint aminek történeti vonatkozásai vannak. A mese azonban – az eposztól és legendától eltérően – csak felületesen hivatkozik vallásra, valóságos helyszínekre, személyekre vagy eseményekre.

Műfajai:

A népmesék: A legősibb műfajok egyike. Írásos emlékek alapján mesék már több ezer éve léteznek, bár korábban nem tekintették külön irodalmi műfajnak őket. Mesével az eredeti, szájhagyomány útján terjedő formájában és irodalmi művekben is találkozhatunk. Az egyes mesék történetét azért is meglehetősen nehéz nyomon követni, mert csak írott formájukban maradandóak.

A világ minden táján az évszázadok során keletkezett irodalmi alkotásokban sok helyen találkozhattunk mesékkel és a mesegyűjtő néprajzkutatók majd minden kultúrában találtak mesét.

A modern mese (vagy műmese) kialakulása: A mese definíciója a XX. század második felében (és a XXI. elejére) sok más irodalmi műfajhoz hasonlóan jelentősen átalakult, köszönhetően többek közt olyan szerzőknek, mint Lázár Ervin, Janikovszky Éva, Csukás István. A legújabb időkből a verses mese megújítója, Varró Dániel is. A klasszikus fogalmakat (legkisebb királyfi, öreg király, sárkány, óriás, fele királyság, mesés kincs) a mai világ tartalmi és formai elvárásaihoz, a "mai kor tempójához" alakították át, igazították és finomították, mind a szereplők, mind a cselekmény tekintetében.

Így mese ma már születhet legkisebb fiú, boszorkány, királylány vagy sárkány nélkül is, sőt, helyüket átvették a hétköznapi kisfiúk-kislányok, a gonosz szomszéd nénik és kétbalkezes betörők, vagy a mezei halandók számára például egyszerű háziállatnak látszó, igazi valójában csak a főhősnek megmutatkozó és számára tündér-szerű képességekkel megáldott szereplők, a tömérdek arany és ezüst helyét pedig a kevésbé konkrét, ám érzelmileg annál fontosabb barátság és bizalom. Vagyis a mese - akár akarjuk, akár nem - "megy" a világ után, hogy az újabb nemzedékeknek a mai kérdésekre is válaszokkal szolgálhasson - akárcsak a többi epikus és lírai mű - hisz miért pont az a műfaj maradna ki, amivel először találkozunk életünkben.

Ezekben a modern mesékben már nem a különös lények és a varázslat jelentik a közösséget a mese hagyományos formáival, hanem az a mód, hogy a (nemcsak) gyermekolvasóknak lehetőséget adnak arra, hogy az olvasás ideje alatt egy olyan világba csöppenjenek, ahová álmaikban vágynának.

És ezen XX.-XXI. századi szerzők meséi bizonyítják, hogy a mese immár véglegesen túlnőtt klasszikus definíciós keretein; nem egyszerűen új formája született, hanem azt is bizonyította, hogy mindig is képes lesz a változásra, az aktuális korokhoz való "sosem felnövésre" : mindig gyerekek maradhatunk.

A mese eredete szerint lehet: Népmese

Feldolgozások: Grimm testvérek, Arany László, Benedek Elek, Illyés Gyula, Berze Nagy János, Ortutai Gyula, Műmese, pl.: Andersen, Lázár Ervin, J. K. Rowling, Janikovszky Éva, Csukás István

A mese formája szerint lehet: verses mese, prózai mese

A mese műfajai: mese Tündérmese, Tanmese (fabula): állatmese, növénymese, Tréfás mese: hazugságmese Formulamese: láncmese, vég nélküli mese, csalimese

Ezen a rendhagyó órán a gyerekek a mesével, annak dramatizálásával foglalkoztak, Gergely Péterné Papp Valéria Margit könyvtáros vezetésével. A kiskondás című mesét adták elő- szereposztás, olvasópróba és a mű bemutatása., nagy siker volt a gyerekek körében. A gyerekeket kísérő pedagógus örült a gyerekek bátorságának, kreativitásuknak. Azt mondhatjuk: sikeres délutánunk volt, ahol gyerek és felnőtt egyaránt jól érezte magát. A gyerekek azt mondták: több ilyen játékos foglalkozásra lenne szükség, ahol a legcsendesebbek is meg mernek szólalni.